Third Chapter ~ Cigarette

Sziasztok drága olvasók! Megpróbáltam időben hozni a részt, hogy ne késsek. Az előző fejezethez kapott kommentek adtak nekem erőt, hogy csináljam tovább!:) Nagyon-nagyon szépen köszönöm a dicséretet, imádlak Titeket! Milyen napotok volt?:) Nekem viszonylag jó, csak még mindig izom lázban szenvedek a tornáktól. Nézzetek be a másik blogomba is : Everything has changed. Nem is csacsogok tovább, jöjjön a rész! Jó olvasást! :) Yasmin. x

                                                       

                                     HARMADIK RÉSZ - CIGARETTA

      

     CARRIE 

Túl sok mostanában a stressz. A bántás az iskolánkban több lett, mióta Anne megjött, mert így szerintük van még valaki, akit bánthatnak. Persze, Én ott voltam neki, de szegény nem bírja. Összetört. A mai napon sokszor hívott be a lány mosdóba, mert sírni akart, s azt akarta, hogy takarjam el. Elkezdődött az utolsó óra, matek, amin a vizsgára készültünk. Egész óra alatt nem szólalt meg senki, ám amikor a bűvös csengő megszólalt, egy emberként sóhajtott az osztály, majd ment ki szünetre. Szeretett volna mindenki kijutni az osztályból, vagy inkább Mr. Sanchez elől, aki a szemeivel villámokat szórt. A fele osztály bukásra áll matekból, s ezt nem nézi jó szemmel, engem is mindig kiszemel. Igazából, Én kedvelem a tanárt, de ez nem kölcsönös. Különös érzések kavargottak bennem, amit Oliver -  pontosabban a keze -, zavarta meg.

                                                                                                             LOUIS

A sok szenny lap, s a cikkek elolvasása után úgy döntöttem, hogy nem igazán foglalkozok velük. Nem ismernek engem, nincs okuk elítélni ismeretlenül. Egyszerűen letojom Őket, s a fájdalmat elnyomom.

Nem tehetek mást, nap mint nap mosolyognom kell, hogy ne lássanak szomorúnak a rajongók.

Teljes szívemből szeretném megtudni, hogy miért hiszik azt, amit. Elhisznek mindent a mocskos, s alaptalan pletykáknak, pedig a felének semmi igaza, sőt! Ezt szívesen megváltoztatnám a világban, s azt is, hogy ne legyen ennyi bántalmazás. A tinik fele öngyilkos akar lenni, pár irigy idióta miatt. Ők csak a rosszat akarják, de ha velük teszik a rosszat, már a segítség kell nekik. A társadalom öl. Az emberek ölnek. Mi marad meg akkor nekünk?

- Haver - ült le mellém Zayn - figyelj, ne hallgass a sok idiótára. Mi tudjuk és a rajongók is tudják, hogy nem vagy meleg. A világ higgyen csak azt, amit akar. Ne foglalkozz velük, nem éri meg - veregetett hátba a jó barátom. Talán Zayn az egyik legbölcsebb ember, akit ismerek. Mindig tud segíteni, ha bármi baj van.

- Köszönöm, Zayn. Hálás vagyok Neked - mosolyogtam rá. Motyogott valamit, majd a konyha felé vette az irányt, ahonnan finom illatok száguldoztak. Sok az úgy nevezett stressz mostanában, a sok koncert, interjú, utazgatás, kikészítenek. Egyre többet vagyok fáradt, s kedvetlen, de a zenélhetek, ez elmúlik, mint egy varázs, mi addig tart, még énekelek, s egyszer csak megszakad a csoda.

Az ágyamon feküdve bámultam a plafont, s fejemben a " Wonderwall " c. dal száguldozott, amit mostanában igen csak megkedveltem.

- And after all, You're my wonderwall - énekeltem, majd elmosolyodtam.

CARRIE 

Hazaérve első dolgom volt, hogy egy hosszú, s egyben forró fürdőt vegyek. Ki kell szellőztetnem a fejem, mert elég sok dolog történt ma.A fürdőszobába igyekeztem, majd megengedtem a meleg vizet, s visszaslisszoltam a szobámba. Kiraktam a ruháimat, mit a fürdő után veszek fel. Ahogyan nyitottam ki a szekrényt amiben a fehérneműimet tárolom, ki esett egy borotva penge egyenesen a lábamra. 

Felszisszentem a fájdalomtól, s egy kis vér is kicsöppent  a szőnyegre. 

- A francba! - dobtam le a nem rég elővett ruháimat - nem igaz, miért kell ilyen szerencsétlennek lennem? - kérdeztem inkább magamat, de válasz nem érkezett, így tovább törtem a fejem. Felvettem a ruháimat a földről, majd slisszoltam át a fürdőbe. A kád megtelt forró vízzel, s már csak Én kellettem a relaxhoz.

Lehámoztam magamról a köpenyemet, s ültem bele a kád forró vízbe. Vissza gondoltam a depressziósabb időszakaimra, amikor szint úgy egy kád forró vízben próbálkoztam meg az öngyilkosságal. Most semmi ilyen nincs a fejemben, hisz' terveim vannak, szeretnék segíteni másoknak, ehhez pedig élnem kell!

Gondolkoztam egy Tumblr vagy egy sima blogon, amin keresztül embereknek szeretnék segíteni, hogy több kamasz lány ne tegyen kárt magában s, hogy ne legyen több öngyilkosság. Megszeretném ezt állítani, ám ehhez kellene több ember is, s az, hogy a társadalomban legyen több olyan ember, aki segít, s nem bánt.

A fürdő után a szobámba mentem, s a laptoppal az ölembe beírtam a keresőbe, az " ask.fm " urlt. 

Rég nem néztem fel, így hát következett pár kérdés, amikre most választ szeretnék adni. 

" öld meg magad " Olvastam fel. Már itt is, igaz? S ha egy olyan lánynak, netán fiúnak írná, aki tényleg próbálkozik véget vetni az életének, s ez lenne az utolsó csepp a pohárban? Mi lenne akkor? Erre adjon választ a kedves társadalom, s ne arra, hogy melyik üzletben vásároljak! Az ágyam alá néztem, s kivettem a cipős dobozomból egy szál cigarettát, majd a balkonomhoz vettem az irányt. Magamban dúdoltam a " Wonderwall"-t, majd beleszívtam a cigibe. Amikor már nagyon kicsi lett a cigaretta, eldobtam, s eloltottam a lángját, majd vissza ültem a laptopom elé. Kezdődjék a péntek este, egyedül.